Az a történelmi esemény valószínűleg mindenkinek megvan, amikor a többszörös sakkvilágbajnok Garri Kaszparovot 1997-ben legyőzte az IBM szuperszámítógépe, a Deep Blue. Az viszont talán kevésbé közismert, hogy néhány évvel később, 2005-ben Kaszparov kezdeményezésére a playchess.com megrendezett egy olyan freestyle, online sakktornát, amelyen a számítógép és az ember szólóban és csapatban, ember-számítógép-kentaurként is indulhatott, és a tornát egy kentaur csapat nyerte meg. Ilyen versenyeket a mai napig rendeznek, és az ember-gép-kentaurok még a 2010-es évek közepén is vezették a kentaurranglistákat. Bár a számítógépek teljesítménye folyamatosan fejlődik, Kaszparov még a közelmúltban is a kentaurok további erőfölényét várta.
A 2005-ös, első freestyle torna ráadásul egészen különös felfedezést hozott: a győztes, ZackS nevű csapatot két közepes tudású sakkjátékos - Steven Cramton és Zackary Stephen - és három közepesen erős számítógép - egy AMD 3200+-on, egy 2.8 MHz-es és egy 1.6 MHz-es Pentiumon futtatott Fritz, Shredder, Junior és Chess Tiger sakkszoftver - alkotta. A legjobb csapatban nem volt benne sem a legjobb játékos, sem a legjobb számítógép. A győztes csapat stratégiája az volt, hogy mindhárom MI-t megkérdezték, mi legyen a következő lépés, és ha nem megegyező választ adtak, akkor a játékosok újabb kört futtattak velük. A játéktervező Nicky Case szerint a 2005-ös freestyle sakktorna arra világított rá, hogy a mesterséges intelligencia a válaszok megtalálásában a legjobb, az ember pedig a kérdések feltevésében. A két játékos lényegében coacholta az MI-ket a tornán: addig faggatta őket kérdésekkel, amíg elő nem álltak a lehető legjobb válasszal.
A mesterséges intelligenciát az elmúlt évtizedekben rendszerint az ember felett diadalmaskodó gonoszként ábrázoltuk, és ma is gyakran így gondolunk rá. Az MI-alkalmazások aktuális fejlesztési irányai alapján azonban az MI jövője - kockázataival és veszélyeivel együtt természetesen - sokkal inkább a kooperáció az emberrel, semmint az ember teljes kiiktatása vagy akár legyőzése. Bár kétségtelen, hogy az MI fejlődése minden emberi képesség területén a határaink felé halad, egyelőre még mindig a kreativitás és a logika, az intuíció és a számítási kapacitás, azaz az ember és a gép kombinációja tűnik a nyerő párosításnak.
Az MI-t szinte minden fronton bevetették
Jó példa erre, hogy miként vetették be a meglévő mesterséges intelligenciát a koronavírus legyőzése érdekében az egyes kormányok, kutatóintézetek, nagyvállalatok, startupok és befektetők.
Az USA-ban a Fehér Ház a Microsoft és az IBM részvételével nyílt programot indított több tízezer tudományos dolgozat MI segítségével történő elemzésére, hogy jobban megértsék a vírus működését. A videokártyákat gyártó, kaliforniai székhelyű Nvidia és a kínai online kereskedő, az Alibaba MI-vel támogatta a Covid-tünetek felismerését a CT-felvételeken. Számos biotechvállalat a vírus működésének megértése és a gyógyszerfejlesztés támogatása érdekében vetette be az MI-t, egyes idősotthonok és kórházak pedig MI-alapú, passzív betegfigyelő megoldásokkal kezdtek el kísérletezni az ápolók biztonsága érdekében, valamint a járvány során mutatkozó szakemberhiány miatt.
A befektetők mélyen a zsebükbe nyúltak
A CB Insights üzleti elemző platform információi szerint az MI-alapú egészségügyi megoldásfejlesztőkbe az elmúlt 5 év trendjét folytatva 2020-ban ismét rekordösszegben érkeztek kockázatitőke-pénzek: a szektor 4,5 milliárd dollárnyi befektetésnél járt 2020 szeptemberének végén. A koronavírus-járvány nem lassította, hanem inkább tovább gyorsította a folyamatokat. Számos 100 millió dollárt meghaladó összegű befektetésre is sor került, elsősorban a gyógyszerfejlesztést célzó MI-megoldások területén.